Többek között fogalmak (hibás) nyelvtani értelmezésére hivatkozva utasította el a Fővárosi Nyomozó Ügyészség azt a feljelentésemet, amelyet azok ellen a "valakik" ellen tettem, akik "vannak" és úgy gondolják, hogy a kovidnáci kártyával nem rendelkezőket bizonyos alapvető jogaikban korlátozni kéne, és mindezeket az eszméket nagy nyilvánosság előtt, internetes felületen, "Nemzeti konzultáció az újraindításról" elnevezésű kérdéssorban fejtették ki.
Feljelentésem tárgya a "Nemzeti konzultáció az újraindításról" elnevezésű kérdéssorban feltett kérdések voltak, amelyek csak az ún. "védettségi igazolvánnyal" rendelkezők számára tették volna lehetővé rendezvények látogatását, és csak az ilyen igazolvánnyal rendelkező külföldieket engedték volna be az ország területére.
A feljelentés alapját a magyar büntetőtörvénykönyv 143. cikk h) pontban meghatározott emberiesség elleni bűncselekmény képezi, illetve az erre való előkészület.
“143. § (1) Aki a lakosság elleni átfogó vagy módszeres támadás részeként
h) politikai, nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nemi vagy más ismérv alapján meghatározható csoportot vagy annak tagját a csoporthoz tartozása miatt alapvető jogaitól megfoszt,
bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki emberiesség elleni bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
Több oldalas elutasító határozatának indoklásában az ügyész leghajmeresztőbb indoka az volt, hogy a feljelentő félreérti a fogalmak magyar nyelvű értelmét, ugyanis az inkriminált cselekmény csupán jog "korlátozásra" és nem jogtól való "megfosztásra" szólít fel, a büntetőjogi tétel szövegében pedig nem a "korlátozás", hanem a "megfosztás" szó szerepel.
A feljelentő "a korlátozás szinonimájaként használja a megfosztást, holott egyértelműen eltérő jelentéssel bírnak. A korlátozás nem jelenti a jogok elvonását, teljeskörű megszűntetését, csupán azt, hogy azokat részben, meghatározott - akár szűk - keretek között lehet gyakorolni." - áll az ügyész "indoklásában".
A határozat egyéb nyalánkságokat is tartalmaz, megtudhatjuk többek között, hogy a rendezvények, koncertek, fesztiválok, sportesemények látogatása "nem tekinthető a gyülekezési jog gyakorlásának". Az ügyész álláspontja szerint a gyülekezési jog csakis a felvonulásokra és tüntetésekre vonatkozik.
Az is ügyészi indoklási gyöngyszem, mikor, sutba vágva a diszkrimináció tilalmáról szóló összes nemzeti és nemzetközi jogi normát, uniós tagságot, ENSz alapokmányt, áperté kijelenti, hogy Magyarország külföldieknek nem garantálja a szabad mozgás jogát (jó, finomít azért ezen, azt állítja, hogy a törvényesen Magyarországon tartózkodó személyeket csak megilleti ez a jog).
A csoport üldözése fogalommal kapcsolatosan, amit a Római statútum határoz meg az emberiesség elleni bűncselekményekkel összefüggésben, az ügyész, helyesen, megállapítja, hogy az üldözés az alapvető jogoktól való szándékos és súlyos, a nemzetközi joggal ellentétes megfosztást jelenti. És itt megint nagyot alkot, szerinte ugyanis "egyértelműen" megállapítható, hogy a védettségi igazolványokkal nem rendelkező személyekkel szemben a korlátozó intézkedések fenntartása nem tartozik ebbe a kategóriába.
Igen, ennyi az indoklás, hogy miért is nem szándékos illetve súlyos a védettségi igazolványok alkalmazásával megvalósuló alapvető jogoktól való megfosztás. Egyértelmű, hogy nem az és kész, az ügyész szerint.
Ugyan elismeri, hogy jogszabályi szöveg nem tartalmazza, hogy emberiesség elleni bűncselekmény csakis "a legsúlyosabb, a legalapvetőbb emberi moralitást is nélkülöző, legfőképpen fizikailag testet öltő, brutális cselekmény", de álláspontja szerint mégis helytálló a feljelentést elutasító rendőrségi érvelés, mivel ezt a terminológiát használják a szakirodalomban.
A "sorozatos" elkövetés sem valósul meg az ügyész szerint, ugyanis csak egyetlen alkalommal hoztak sérelmesnek tartott jogszabályt, még ha azt többször alkalmazták is.
Az oltási igazolvánnyal nem rendelkezés alapján történő csoportmeghatározás nem alkalmas az emberiesség elleni bűncselekmény tényállásában a "más" ismérv szerinti csoportmeghatározás tényállási elemének megvalósítására sem (az ügyész szerint).
Végül azt is felhozza indoknak, hogy az azóta bevezetett korlátozó intézkedések jó része fel is lett oldva, ami maradt, az "csupán a szórakozási lehetőségek bizonyos körét érintette, amely semmiképp nem tekinthető alapjogoktól történő megfosztásnak".
Megállapítható, hogy az ügyész tényleg minden töltényét kilőtte, hogy megindokolja a megindokolhatatlant. Hálistennek most már az összes érvüket ismerjük, és ez alapján szépen össze lehet rakni újabb és újabb feljelentéseket, egy tömeges feljelentési hullámot generálva.
Kapcsolódó:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése