Elküldtem az Alkotmánybíróságnak a hiánypótlást, amit azt követően kért tőlem, hogy alkotmányjogi panaszt nyújtottam be az intézményhez a gyülekezési jogunk betiltása miatt.
A taláros testület azt kérte a hiánypótlásra való felszólításban, hogy egyértelműsítsem a megtámadott jogszabályokat, az Alaptörvény rendelkezéseit, amelyeket sérülni vélek, valamint egészen részletes indokolást is kért annak bizonyítására, hogy a támadott jogszabályok ellentétesek az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel.
A hiánypótlásban rámutattam, hogy a a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet harmadik mondata, 4. § (1), az 5. § (1), 5. § (2) valamint a 23. § (1) bekezdéseit támadom, mivel ezek álláspontom szerint sértik a Magyar Alaptörvény, Szabadság és felelősség fejezet, VIII.cikk (1) bekezdésben, Magyar Alaptörvény, Szabadság és felelősség fejezet VII. cikk (1) bekezdésben, a Magyar Alaptörvény, Alapvetés fejezet B cikk (1), (2), (3) bekezdésben, valamint a Magyar Alaptörvény, Szabadság és felelősség fejezet I. cikk (1), (2), (3) bekezdésben foglaltakat.
Megpróbáltam részletekbe menő érvelést benyújtani, rámutattam például, hogy nyelvtanilag a "tiltás" nem rokonértelmű, hanem ellentétes értelmű a "tiszteletben tart", "elismer", "védelmez" kifejezéseinkkel. Tehát ha a gyülekezést betiltjuk, azzal nem tartjuk tiszteletben, nem ismerjük el, és nem is védelmezzük a gyülekezési jogot, ahogyan azt a Magyar Alaptörvény a Szabadság és felelősség fejezet, I. cikk (1), (2) pontokban megköveteli.
Vagy rámutattam arra is, hogy például a Magyar Alaptörvény, Szabadság és felelősség fejezet, I. cikk (3) bekezdésben foglaltak azonnal sérülnek, mivel alapvetésük, hogy jogot érintő szabályt csak törvénnyel lehet bevezetni, és a támadott jogszabály kormányrendelet, nem törvény.
Hivatkoztam arra is, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) nem tudott bizonyítékkal szolgálni arra vonatkozóan, hogy például a gyülekezés betiltása hatékony járványügyi intézkedés volna, hanem ezt a hipotézist egészen egyszerűen evidenciaként kezelte.
Számos egyéb elmés érvelést is alkalmaztam, akinek kedve van, kedvére letöltheti és böngészheti a beadványt az alábbi képekről.
Kapcsolódó:
Elindult az újranyitásról szóló konzultáció, ezt a 7 kérdést tette fel a kormány (portfolio.hu)
Ja és utólag kiderült, hogy a Civilek a tisztánlátásért csoport, akik lehurrogták a kezdeményezést, és eldöntötték, hogy nem támogatják, mert szerintük egy nagy pert kell indítani, nem elaprózni, szintén benyújtottak egy alkotmányjogi panaszt, kapaszkodj meg, a gyülekezés tilalma ellen.
VálaszTörlésJogásszal, úgyhogy a jelenlegi kasztrendszerszerű magyar jogrendben, amelyik, a románnal ellentétben például, szakképviselet nélkül minimális mozgásteret enged csak, valószínűleg az övéket be fogja fogadni az Alkotmánybíróság, míg az enyémet nem, az más kérdés, hogy az érvelésük jobb lesz-e, mint az enyém.
VálaszTörlés