2024. október 11., péntek

A diszkriminációsoknál én harcolok a csomafalvi rovástáblákért, a polgármester pedig ellenük


Ugye valahogy nem ezt olvastad az újságban, vagy nem ezt mondta Bajna?

Megküldtem a nézőpontomat a csomafalvi rovásírásos helységnévtábla ügyében az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz benyújtott panaszom ügyében.

Nézőpontomban kifejtettem, hogy a csomafalvi polgármester álláspontja számos ponton téves, ugyanis a román alkotmány kimondja, hogy minden nemzetiség szabadon őrizheti, fejlesztheti és kifejezheti etnikai, nyelvi, kulturális és hitbéli identitását. Ezeket a jogaikat a többi nemzetiséggel való egyenlőség jegyében és hátrányos megkülönböztetés nélkül gyakorolhatják.

A román jogrend nem tesz különbséget elismert és nem elismert nemzetiség között, pontosan az alkotmány 6. cikke miatt, ami tiltja a nemzetiségek közötti diszkriminációt (ugye a csomafalvi polgármester egyik ellenérve az volt, hogy a székelyek nem elismert nemzetiség a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Kartája szerint Romániában, még akkor sem, ha 2398-an vallották magukat székelynek Csomafalván). 

Az etnikai identitás az Európai Emberi Jogi Nyilatkozat 9. cikkéből vezethető le, a meggyőződés, a gondolat és a vallás szabadságából, ez alapjog, és nem korlátozható népszámlálási metodológiával (a polgármester másik érve az volt, hogy a székelyek magyarok, mert a népszámláláskor a magyarok kategória egyik alkategóriája volt).

Megállapítom, hogy a népnév különböző, és ez pontosan azért van, mert a székely identitású lakosok ezt így akarták. Ha magunkat magyarnak akartuk volna vallani, akkor magyarnak és nem székelynek vallottuk volna. 

Még abban az esetben is, ha a magyar és a székely nyelv teljesen azonos volna, még akkor is, a különböző etnikai identitásunk alapján, járna nekünk a külön felirat a helységnévtáblán. Például ha egy településen 20% ukrán és 20% orosz nemzetiségű lakos van, akkor a helységnévtáblán mindkét nép nyelvén kell szerepeljen a helység neve, még akkor is, ha ez a helységnév gyakorlatilag azonos mind a két nép nyelvén. 

Ezzel ellentétben én kiemelem, hogy a székely nyelv beszélt formája ugyan azonos vagy nagyon hasonló a magyar nyelvvel, viszont írott formában a magyarok deklaráltan latin ábécét használnak, mi, székelyek pedig a székely rovásírást, amit az első magyar királyok még üldöztek is a történelemben. 

Mindezek alapján pedig kérem, hogy kötelezzék a csomafalvi polgármestert, hogy a hivatalos helységnévtáblákat székely rovásírással is feliratoztassa. 




Kapcsolódó:

Hiába vallották magukat székelynek, nem jár nekik rovásírás a hivatalos helységnévtáblán - ez a csomafalvi polgármester álláspontja (ruszinkarpatalja.blogspot.com)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése