Újabb közérdekű adatigényléssel fordultam az országos tisztifőorvoshoz, Müller Cecíliához.
Ezúttal arra voltam kíváncsi, hogy egyrészt a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) elfogadja-e a wikipédia által a cseppfertőzés fogalmának adott definíciót, miszerint a cseppfertőzés „a fertőző betegségek terjedésének az a módja, amikor a kórokozók (vírusok, baktériumok) beszéd, tüsszentés, köhögés után a levegőben szétporlasztott nyálcseppekhez tapadva a légáramlattal jutnak tovább. Egy erős légáramlat a fertőző nyálcseppeket többméternyi távolságra is elsodorhatja. A kórokozók órákig lebeghetnek a levegőben, és a fertőző személy jelenléte nélkül is megbetegedést okozhatnak.”
Amennyiben ezt a definíciót elfogadják (nehéz lesz nem elfogadni, hiszen, amint a levelemben is pontosítottam, maga az országos hisztifőorvos több alkalommal is nagy nyilvánosság előtt használta a "cseppfertőzéssel terjedés" megfogalmazást az új koronaexoszóma vonatkozásában, lásd Népszava mellékelt cikke), akkor miért nem a nyálból veszik a PCR teszthez szükséges mintát az új koronaexoszóma detektálására, teszem fel a kérdést a hisztifőorvosnak.
Ugyanakkor kérem, hogy a 45171/2-2020/JF. sz. válaszlevelükben megfogalmazottakat, miszerint azért kell az orrnyálkahártyáról is és a szájnyálkahártyáról is egy igen fájdalmas beavatkozással sejtmintát nyerni a PCR teszthez, mert a "vírus a sejtekben található, és csak onnan mutatható ki", vizsgálják felül és küldjenek hihetőbb magyarázatot a PCR tesztek alkalmazásának okára.
Fordítva, amennyiben a NNK szerint mégsem a nyálban található a vírus, hanem az emberi sejtekben, ahogyan a 45171/2-2020/JF. sz. válaszlevelükben állítják, akkor kértem, hogy tájékoztassanak, milyen úton valósul meg az emberről emberre történő, "vírust" tartalmazó emberi sejtek közlekedése, az ú.n. "fertőzés".
Kapcsolódó:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése