Ebben a blogbejegyzésben megpróbálom időrendi sorrendbe szedni az ezzel kapcsolatos történéseket, és hivatkozásokkal ellátni, hogy megértsük, mi is történt.
A témát először dr. Harangozó Tamás szocialista képviselő vetette fel a 2021.11.09-i parlamenti ülésnapon, ezen a napon zajlott ugyanis az általános vita a dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott és dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter által előadott T/17432 iktatószámú, 1BYF29RN0001 Parlex azonosítójú, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvénytervezetről. A parlamenti ülésnapon felvetett törvénytervezetről a kormány saját honlapján is beszámolt.
Parlamenti felszólalásában a szocialista képviselő a következőket mondta:
"Megítélésünk szerint ez nem egy új honvédelmi törvény, itt nagy stratégiai különbségek vagy változások nincsenek, itt egy történik, az Alaptörvény kilencedik módosítása, és a védelmi törvényben meghozott új szabályok átvezetését látjuk a Magyar Honvédségen keresztül, amik a mi megítélésünk szerint semmi másban nem merülnek ki, mint ahogy egyébként a rendszerváltáskor nem véletlenül meghozott fékek és ellensúlyok rendszerét önök módszeresen, szándékosan, szisztematikusan, a végletekig leépítik, és gyakorlatilag lehetővé teszik, hogy a Magyar Honvédséget békeidőben, civil állampolgárokkal szemben is rendszerszerűen be lehessen vetni, és ehhez semmi más ne kelljen, még csak a magyar Országgyűlés nemhogy kétharmados többsége, még többsége sem, a magyar kormány tagjainak vagy éppen a miniszterelnöknek az egyszemélyi döntése. Ilyen törvényjavaslatot sem kormányon, sem ellenzékből, sem jobboldalról, sem baloldalról, sem középről szerintem tisztességes demokrata nem támogathat."
A szocialista képviselő felhívta a figyelmet, hogy Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása alapján, amelyet 2020.12.15-én fogadott el a magyar országgyűlés, és 2020.12.22-én jelent meg a Magyar Közlönyben, a mindenkori kormány szükségállapotot hirdethet "az alkotmányos rend megdöntésére, annak felforgatására és a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekmény" esetén is.
Megállapítható, hogy eszerint a módosítás szerint már nem szükséges az "erőszakos cselekmény" tényállási elem megvalósulása szükségállapot kihirdetéséhez, elég hozzá bármilyen cselekmény, amit egy jogszabály "alkotmányos rend megdöntésére, annak felforgatására és a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekménynek" határoz meg. Egyelőre ilyen jogszabály nem létezik, azaz jelenleg igen tág ennek a fogalomnak a hatalom általi értelmezhetőségi köre.
Az időközben lényegi változtatás nélkül, 2021 december 14-én az Országgyűlés által elfogadott, a Magyar Közlöny 2021 december 21-i, 235. számában megjelent, és így jogerőre emelkedett törvény a következő, a témában releváns előírásokat mondja ki:
"59. § (1) A Honvédség fegyverhasználati joggal látja el a következő feladatokat:
e) a honvédelem szempontjából létfontosságúnak kijelölt rendszerelemek, illetve a honvédelem szempontjából
fokozott védelmet igénylő létesítmények, valamint a Kormány által kijelölt egyéb létesítmények és
rendezvények őrzése és védelme,
k) közreműködés egyes szükségállapoti feladatokban
l) közreműködés a Vbö. szerinti védelmi és válságkezelési feladatokban, különösen a közrendet és
a közbiztonságot jelentős mértékben veszélyeztető fenyegetések kezelése és az összehangolt védelmi
tevékenység során,
m) közreműködés a Kormány döntése alapján a veszélyhelyzettel, valamint az egészségügyről szóló törvény
szerinti egészségügyi válsághelyzettel (a továbbiakban: egészségügyi válsághelyzet) kapcsolatos
feladatokban"
Következtetés:
Megállapítható, hogy ez a törvény fegyverhasználati jogot adott a Honvédségnek olyan feladatokban is, amelyek belföldön, belföldi civil lakosságot érintenek, úgymint rendezvények, közrendet és közbiztonságot jelentős mértékben veszélyeztető fenyegetések, és a szükségállapot meghatározása értelmében ún. "alkotmányos rend megdöntésére, annak felforgatására és a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekmények" esetében is, még abban az esetben is, ha ezek erőszakmentesen zajlanak.
A témát Szabó Sándor a Szabo's Lifestyle nevű youtube csatornáján boncolgatta:
Valamint egy jelenleg leellenőrizhetetlen információra hivatkozva, miszerint 50 fő feletti gyülekezés esetében használható tűzerő is, Bertalan Attila, a "Rendszerváltók" Facebook csoport adminja is beszélt élő Facebook videóban hasonlóról.
Frissítés: Szabó Sándor a videója alatti kommentben tájékoztatott, hogy az immár elfogadott és a Magyar Közlönyben is nyilvánosságra hozott törvény 111. cikke 2023.07.01-et jelöli meg a törvény hatályba lépésének dátumaként, és a netjogtar.hu internetes jogszabálygyűjtemény is a jelenlegi honvédelmi törvény következő állapotát 2023.07.01-ben jelöli meg.
Kapcsolódó:
Törvénytervezet a honvédelemről és a Magyar Honvédségről (parlament.hu)
Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása (mkogy.jogtar.hu)
2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről (netjogtar.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése