Egy névtelenségbe burkolózó szerző küldte el nekem a következő tanmesét, amelyet teljes egészében közlök:
"A mesebeli üveggömb és az Alkotmány Bíróság esete
Egyszer volt egy Alkotmány Bíróság, amelyik megbetegedett és már nem tudta jól végezni a munkáját. Az emberek ezért elmentek a bölcs varázslóhoz, aki a tüneteket hallva tanácstalan volt, így hát megdörzsölte az üveggömbjét, ami rejtélyes választ adott: „az Alkotmány Bíróság csak önmagát tudja meggyógyítani a bírói által, a gyógyulás csak belülről indulhat el vagy …...”
Az üveggömb elmondta, hogy az Alkotmány Bíróság elnöke a természetes immunitás alapján kiállított, ellenanyaghoz kötött igazolvány kiállításának feltételeivel összefüggésben, a COVID-19 elleni védőoltás állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak számára való kötelezővé tétele, a COVID-19 elleni védőoltás munkavállalók számára a munkáltató által történő kötelezővé tétele és a COVID-19 elleni védőoltás ügyészségi alkalmazottak számára való kötelezővé tétele elleni alkotmányjogi panaszokat ugyanazon tanácsvezető alkotmánybíróra szignálja, akinek neve dr. Juhász Miklós.
Az üveggömb hozzátette, hogy a gyógyulás lehetősége ezekhez a döntésekhez kapcsolódik.
Mivel a mesék a legtöbb esetben a valóságból táplálkoznak, vizsgáljuk meg a mesebeli üveggömb jóslatát, lehet-e valóság alapja.
Ki dr. Juhász Miklós? Milyen szerepet tölt be az Alkotmány Bíróság életében?- merülnek fel a kérdések.
„Dr. Juhász Miklós a diploma megszerzése után a Pesti Központi Kerületi Bíróságon kezdett dolgozni, bíróként elsősorban klasszikus vagyonjogi ügyekkel foglalkozott, dologi jogi, hagyatéki és szerződéses vitákat tárgyalt. 1983-84-ben a Budapesti XVIII. és XIX. kerületi Bíróság megbízott elnökhelyettese. 1989-től ügyvédként tevékenykedett, elsősorban vállalkozások képviseletét látta el. 2010 novemberétől 2020 áprilisáig a Gazdasági Versenyhivatal elnöke volt.”- olvashatjuk az Alkotmány Bíróság honlapján található tömör életrajzot.
Alkotmánybíróvá 2020. április 15.- i hatállyal nevezte ki az Országgyűlés. A jogvégzett emberek vagy akik otthonosan mozognak ezen a területen okkal tehetik fel a kérdést, hogy ez jogilag lehetséges? A Gazdasági Versenyhivatal éléről vagyis állami vezetői tisztségből rögtön alkotmánybírói pozícióba? Ez nem tévedés? Hiszen a jogi egyetemen 2020-ig azt tanították, hogy „az Alkotmánybíróságnak nem lehet tagja az, aki a megválasztása napját megelőző négy éven belül a Kormány tagja, valamely párt vezető tisztségviselője volt, vagy állami vezetői tisztséget töltött be.” (Az alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 6.§ (4) bekezdése)
Képzeljétek nem tévedés, ma már lehetséges, hogy állami vezetői tisztségből közvetlenül alkotmánybíróvá nevezzenek ki valakit. A rendszerváltás óta először ez dr. Juhász Miklós esetében történt meg. A 2019. évi CIX. törvény 152. § a) pontja oly módon változtatta meg az alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 6. § (4) bekezdését, hogy az „állami vezetői” szövegrészt a „politikai és szakmai felsővezetői” szövegrészre módosította, ezzel hatályon kívül helyezve, vagy inkább sutba dobva egy 1989-ben megalkotott garanciális szabályt, amely az Alkotmány Bíróság függetlenségét volt hivatott biztosítani a Kormány befolyásától. Emlékszem, hogy Kilényi Géza professzor úr ezt milyen fontos feltételként ismertette velünk az alkotmányjog előadásán, de ma már más idők járnak.
A kinevezését követően legközelebb 2021. szeptember 15.-én a Magyar Közlöny 170. számában találkozhattunk Juhász Miklós nevével, az Alkotmánybíróság 1. számú öttagú tanácsának élére történő kinevezése alkalmából.
A frissen kinevezett tanácsvezető alkotmánybíró gyorsan munkához látott, már 2021. október 5.-én tanácsvezető, előadó alkotmánybíróként jegyezte a védettségi igazolványhoz előnyöket fűző szabályozás ellen benyújtott alkotmányjogi panaszokat elutasító 27/2021. (XI. 5.) AB határozatot.
Ezt követően a 2021. december 3. napján közzétett, a COVID-19 elleni védőoltás egészségügyi dolgozók számára való kötelezővé tétele elleni alkotmányjogi panaszok tekintetében, a IV/3010/2021. ügyszámon egyesített ügyekben hozott alkotmánybírósági határozatot szintén dr. Juhász Miklós tanácsvezető, előadó alkotmánybíróként jegyezte, sőt itt már a tanács minden tagja helyett is ő volt a döntés aláírója, ami elgondolkodtató….
A fentiek alapján, tehát elképzelhető, hogy a mesebeli üveggömb jóslata nem is olyan mesebeli?
Mindenesetre felmerül a kérdés, hogy az alapjogi sérelmek miatt benyújtott alkotmányjogi panaszok tekintetében az alkotmánybíróság elnöke, miért nem az alapjogi kérdések tekintetében nagyságrendekkel jártasabb, például a 2. öttagú tanácsot vezető dr. Schanda Balázs alkotmánybíróra szignálta a COVID-19 kapcsán felmerült alapjogsérelemre hivatkozással benyújtott kérelmeket, aki az alkotmányjog nemzetközileg is elismert professzora vagy a 3. öttagú tanácsra, amelynek a tagja dr. Salamon László alkotmánybíró, aki szintén elismert alkotmányjogász.
Vajon miért gondolta az alkotmánybíróság elnöke, hogy a COVID-19 kapcsán felmerült rendkívüli helyzetben, az annak kezelésével kapcsolatos súlyos alapjogi sérelmek ügyében egy alkotmányjogban járatlan, inkább gazdasági ügyekben jártas volt állami vezető védelmezi majd a magyar állampolgárok alaptörvényben biztosított alapjogait a legjobban?
Vajon meg tud-e gyógyulni még az Alkotmánybíróság, vagy az alkotmányhoz hasonló sorsra jut hamarosan, mert már nem tudja betölteni a szerepét…."
Kapcsolódó:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése